Avery pontosan tudja, mi kell a szebb jövőhöz: túlélni a gimit, szerezni egy jó egyetemi ösztöndíjat, aztán irány a nagyvilág. Az élete azonban egyik napról a másikra megváltozik, amikor kiderül, hogy a kőgazdag Tobias Hawthorne ráhagyta a teljes vagyonát. A dologban az a legfurcsább, hogy a lány nem is ismerte az idős férfit, és fogalma sincs, mivel érdemelte ki az ölébe hulló milliárdokat.
Az örökséget viszont csak egy feltétellel kaphatja meg:
ha beköltözik a kastélynak beillő, titkos folyosókkal és kódokkal teli
Hawthorne-házba. Ez még nem lenne vészes, de ott laknak a hoppon maradt rokonok
is, köztük Tobias unokái: négy veszélyesen vonzó, zseniális srác, akik abban a
hitben nőttek fel, hogy egy napon milliárdok szállnak rájuk. Az örökség legfőbb
várományosa, Grayson pénzéhes szélhámosnak tartja Averyt, és mindent elkövet,
hogy elüldözze. Öccse, Jameson nagyapjuk utolsó feladványának tekinti a lányt –
fejtörőnek, amit meg kell oldaniuk ahhoz, hogy megértsék, miért hagyta Tobias
Hawthorne egy vadidegenre a vagyonát.
Averynek két választása van: vagy elmenekül, és ezzel
lemond az örökségről, vagy beszáll a játékba, amelyben az élete a tét.
Ha szerettétek a Royal család sorozatot, az Agatha Christie könyveket, vagy a Tőrbe ejtve című filmet, akkor ezt a történetet Nektek találták ki.
A cselekmény hihetetlenül sokrétű, a szereplők pedig nagyon összetettek, és bár elsőre úgy tűnhet, hogy rengetegen vannak, egész hamar meg lehet ismerni – és szeretni – őket.
A történet a főhősnő, Avery szemszögéből van megírva, ez
pedig kellően könnyeddé és pörgőssé teszi a szöveget. Bátor, tettrekész lány,
nagyon könnyű azonosulni vele. Az édesanyja halála óta a nővérével – és annak igencsak
problematikus – párjával él. Ha a nővére párja épp jelenetet rendez, a
kocsijában alszik, mert nincs más menekülőútja, reggelente egy hajléktalannal sakkozik, ezen kívül pedig a gimnazisták
átlagos problémáival igyekszik megbirkózni. De a szegénység és a
megpróbáltatások ellenére kitartó, igazi küzdőszellem.
Amikor egy ügyvéd felkeresi, hogy a híres milliárdos, Tobias
Hawthorne ráhagyta a teljes vagyonát, kénytelen belevágni egy lehetetlennek
tűnő, nyomozással és folyamatos csavarokkal teli kalandba. Minél több időt tölt
a Hawthorne házban – ami leginkább olyan, mint egy végtelen labirintus, tele
csapóajtókkal, titkos folyosókkal és mindenféle váratlan meglepetéssel –, annál
magasabbá válnak a tétek. Először csak a hírneve kerül veszélybe, de nem sokkal később az élete is felkerül a tétek közé. Mert bizony valaki vadászni kezd rá.
Nincs azonban egyedül az útján. A Hawthorne házban ugyanis
egy teljes – meglehetősen bosszús – család várja, akik mind az öreg Tobias
vagyonában reménykedtek. Ravasz volt az öreg, azt meg kell hagyni. Olvasás
közben egyre csak arra tudtam gondolni, hogy bár ténylegesen egyáltalán
nem szerepelt a könyvben, a jelenléte végig érezhető volt. Ijesztő, mennyire
ott volt minden sarokban, festményben, szoborban és rejtvényben. Az egész
Hawthorne-ház az ő kéznyomait viselte, de a valódi motivációját mindvégig rejtély fedte.
Régi barátja és testőre így nyilatkozott róla:
„Egyetlen ember ismerte csak Tobias Hawthorne észjárását:
maga Mr. Hawthorne.”
És ez azt hiszem, tökéletesen le is ír mindent.
A versenyt – mert végülis az indul a vagyonért – négy
unokájának hagyta hátra. Ők a híres-hírhedt Hawthorne-fiúk. Híresek, mert van
egyfajta különleges ragyogásuk, a nagyapjuk nevelésének hála mindannyian
olyanok, mintha titánok lennének egy másik világból: kiemelkedő sportolók,
különleges tudás birtokosai, tehetségesek, fényesek, jobbak az átlagnál.
Ugyanakkor viszont hírhedtek egy múltbéli tragédia miatt (erről többet egyelőre
nem írnék, de ahogy egyre több titokra fény derül a könyvben, úgy válik az
egész történet egyre megrázóbbá). És nem mellesleg, Tobias Hawthorne egészen
kiskoruktól kezdve arra edzette őket, hogy rejtvényeket oldjanak meg, így
alaposan megnehezítik Avery dolgát.
A legidősebb testvér, Nash Hawthorne egy hőskomplexusos
cowboy, de aranyból van a szíve. Játékosként talán nem olyan veszedelmes, mint
a többiek, ugyanakkor neki is megvannak a maga titkai és motivációi.
A második Hawthorne fiú, Grayson, maga a megtestesült
ridegség. Az a fajta, akinek soha nem mondanak nemet. Ám az örökké öltöny mögé
zárt, hideg-rideg lélek szörnyű titkot hordoz. Mivel nagyon sokáig ő volt a
„trónörökös”, eleinte ki nem állhatja Averyt,
amiért ő kapta meg azt a vagyont, amiről mindenki úgy hitte, hogy egy napon rá fog szállni. De ahogy haladunk előre a történetben, lassanként megváltozik
a viszonyuk. Hogy igaziak-e az érzései vagy sem, nehéz megmondani. Mindenesetre
játékos, mégpedig a veszedelmes fajtából.
Van azonban egy riválisa, aki nem más, mint az öccse,
Jameson Hawthorne. Számomra ő volt a legszerethetőbb karakter. Az a típus,
akinek senki sem mondja meg, mit tegyen, aki vad és örökké szabad.
Szórakozottsága ellenére ő is meglehetősen sok terhet cipel – még ha ezt nem is
mutatja ki. Eleinte úgy tűnik, mintha mindent a játék kedvéért tenne, Avery
pedig csak egy lenne számára a megfejtendő rejtvények közül, a végére viszont vele kapcsolatban is minden a feje
tetejére áll.
Utolsóként pedig ott van még a legfiatalabb testvér, Xander
Hawthorne is. Különös személyiség, nála végképp nem lehet eldönteni, mit is
akar valójában. De talán pontosan ez teszi őt annyira érdekessé.
Mindenki kiszámíthatatlan, senki se fedi fel a valódi
szándékait, ezért lehetetlen megmondani előre, hogy mi is fog történni. Ez
tipikusan az a történet, ahol egy megválaszolt kérdésre legalább másik három új jut,
egy titokból következik egy halom másik és ahol még az ajtók mögött is újabb,
titkos ajtók várnak. A YA szál is megvan, hiszen (bár ki tudja, valódi-e…) a
romantika is megjelenik, de éppen csak annyira, hogy csak még jobban
megbonyolítsa az eseményeket.
Többet azt hiszem, nem is mondanék, ez a könyv úgy
tökéletes, ahogy van. A tanulság a végére: a Hawthorne-ház veszélyes, a Hawthorne
fiúk még veszélyesebbek, én pedig menthetetlenül beleszerelmesedtem ebbe a
történetbe és alig várom a folytatását (ami egyébként még idén megjelenik majd😊)
Kedvenc karakter: James Hawthorne
Kedvenc jelenet: Nehéz választani, az összes nyomozós
jelenet tetszett, és azok is, ahol a mindig gyakorlatias Averyből megpróbáltak
elfogadható médiaszemélyiséget varázsolni
Kedvenc idézet: „Minden játék, Avery Ginks.
Az életben egyedül arról dönthetünk, hogy akarunk-e nyerni.”
Mélypont: a testvérek tragédiája
Borító: gyönyörűen megjeleníti a történet hangulatát,
tökéletes😊 (és sokkal szebb, mint a külföldi verzió)
Első mondat: „Kiskoromban
anyukám folyton játékokat talált ki.”
Értékelés:
Carpe noctem!
Lex
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése