Prágai élménybeszámoló

A blog Instagram oldalán már végigkövethettétek velünk a prágai utunkat, most azonban egy részletesebb beszámolóval készültem nektek, ugyanis bőven van miről mesélni. Utunkon Alena Ježková Prágai legendák című könyve kísért idegenvezetőként, így az egyes emlékművek szépségét legendák sokasága színezte kalandozásunk során. Egy-egy kedvenc legendámat veletek is megosztom majd a beszámoló során. ;)

Prága egyik legkedveltebb turisztikai célpontja az Óváros, hiszen a város ezen része az UNESCO világörökséghez tartozik, illetve rengeteg történelmi emlék maradt itt fent, ami túlélte a 20. századi pusztításokat. Éppen ezért, ahogy belép az ember az Óváros zsúfolt, macskaköves utcácskáiba, rögtön egy „középkorias” érzés fogja el, nem véletlenül van több olyan étterem is itt, ami egy középkori fogadó hangulatát idézi, ráerősítve erre a hangulatra. És akkor ott vannak a késői gótikus, illetve neogótikus tornyok is, melyek jelzőzászlókként emelkednek ki a házak soraiból, odavonzva magukhoz a turistákat. Nem véletlenül hívják Prágát a Tornyok Városának, tényleg lépten-nyomon beléjük botlik az ember.

Az egyik legnagyobb látványosságnak mégis az Orloj, egy hatalmas óramű számít, mely a városháza oldalán kápráztatja el azokat, akik az Óvárosi térre kalandoznak. A szerkezet 1410 óta működik megszakításokkal, legutóbb a második világháború után újították fel. A legendát itt olvashatjátok róla: Az Orloj toronyóra

Másik híres látványosság a Károly híd, mely Európa egyik legrégibb hídja, és egyben Prága szimbóluma is. Két végén gótikus tornyok állnak őrt, a hídon pedig szentek szobrai állnak, közepét fakereszt ékesíti. Ha éppen jó idő van, muzsikusok és művészek szórakoztatják az arra járókat, és gyakran kérdezgetik tőlük, vajon hány szobor található a hídon. Hogy valójában mennyi? Azt a legendából megtudhatjátok: Bruncvík

Prága rengeteg művésznek adott otthont az évszázadok során többek között itt született Václav Havel és Franz Kafka is, de itt élt egy ideig Mozart, Alfons Mucha és Bohumil Hrabal is. Sőt, Albert Einstein is tanított a prágai műegyetemen egy ideig. A turisztikában azonban Kafka a nagyágyú, szinte minden ajándékboltban találkozik vele az ember és számtalan szobra van szerte az Óvárosban. Ha valaki kulturális kikapcsolódásra vágyik, a Kafka múzeumba is betérhet.

Ha már megemlítettem Hrabalt, akkor az Arany tigrist sem szabad kihagyni, ugyanis ez Prága egyik leghíresebb sörözője, hála az írónak, aki egykori törzshelyének ezt az ivót választotta, de Havel is sokszor megfordult itt. Megtalálni viszonylag egyszerű, már amennyire egyszerűnek nevezhető a tájékozódás az Óváros össze-vissza utcáin (a Google térkép is párszor rossz irányba vitt minket :D), bejutni már annál nehezebb, ugyanis mindig hatalmas tömeg van ott.

Az Óvárosi téren azonban nem csak történelmi emlékművek vannak, ugyanis itt kapott helyet a Central Gallery is a Fehér Egyszarvú Házban. A galéria három állandó kiállítással rendelkezik, az első emeletén Salvador Dalí spanyol művész alkotásait tekinthetjük meg, míg a másodikon Alfons Mucha munkái kaptak helyet, a harmadik kiállítás pedig Andy Warhol I’m OK című kiállítását rejti. Az első kettőt volt szerencsénk megnézni, nekem személy szerint Mucha lett a nagy kedvencem, egyszerűen gyönyörűek a képei, nem csoda, hogy reklámok, illetve színházplakátok megrajzolására is felkérték.

Ha esetleg valaki már igazán nem tudja magába fojtani könyvimádatát, akkor semmiképpen se hagyja ki az Akadémia könyvesboltot, ugyanis nemcsak egy kétemeletes könyvesboltról van szó, de egy hangulatos kis kávézó is található a második szintjén, és ha szerencséje van az embernek, akkor az erkélyre is kiülhet, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a sétálóutcára.

Ez messze nem az összes látványosság Prágában, sőt, még az Óvárosban sem, hiszen nem érdemes kihagyni a prágai várat, illetve a Szent Vitus-székesegyházat sem, de a zsidó negyed, illetve a Vysehrad is rengeteg kincset tartogat.

Ha egyszer Prágában jártok, ne felejtsetek el tisztelegni az ottani művészek előtt, de mindenekelőtt érezzétek jól magatokat. Prágának, sok nagyvároshoz hasonlóan egyedi szépsége és hangulata van, az Óváros nálam nagy kedvenc marad, hiszen a középkori fantasy-k hangulatát is kicsit magában rejti.

Carpe noctem!

Nico